KARAKTER NEVE SANSA STARK

ÉLETKOR 15

HÁZ STARK-HÁZ

LOJALITÁS STARK-HÁZ

PB SOPHIE TURNER

Bárcsak Lady itt lenne... Ő biztosan elüldözné ezt a sok rosszakaró embert, aki itt ólálkodik körülöttem egész nap, folyamatosan. Mosolygok, úgy teszek, mintha boldog lennék itt, de nem vagyok az. Játékszere vagyok a hatalmasoknak, akik kihasználnak minden olyan embert, akit tudnak. Nem küzdenek becsületesen. Ezen a területen senki sem becsületes. Milyen boldog is voltam Deresben, amikor még a családommal voltam együtt és senki sem bánthatott. Naivan azt hittem, hogy itt az élet pont olyan mint a dalokban, amiket néha napján az ünnepek során a nagy csarnokban énekeltek. Arról ábrándoztam, hogy itt megtalálhatom a szőke hercegemet, aki mindentől megóv. Meg is találtam, csak teljesen más volt, mint amire számítottam. Nem olyan volt, mint a dalokban. Nem volt daliás, sem becsületes, aztán már jóképűnek sem találtam. Joffrey egy igazi szörnyeteg, aki megölte az apámat, pedig könyörületet ígért. Ha Deresben maradtunk volna ezek nem történtek volna meg, otthon taníthattam volna tovább Lady-t, Arya továbbra is az idegeimre ment volna, a kézműves tudásomat pedig mindenki dicsérné.
Régebben Ned Stark legidősebb lánya voltam, Lady Sansa Stark. Most már csak egy madárka vagyok, aki szépen ismétli, amit mondanak neki, egy bábu a hatalmasok játszmájában. Megpróbálhatnék harcolni ellenük, de csak egy farkas vagyok, aki csapdába esett az oroszlánok között és nem találok kiutat.
Kopogást hallok az ajtómon, majd egy őr lép be a szobámba. Mindenki elvárja, hogy mosolyogjak, hogy szépen nézzek ki, így álmosolyt öltök az arcomra, és megigazítom a ruhámat. Mély levegőt veszek és felkészítem magamat az újabb megpróbáltatásokra. Szemeimet lesütve sétálok végig a folyosón és arra gondolok, bárcsak sose jöttem volna ide, de már kár ezen bánkódnom. Itt vagyok és túl fogom élni. Akárhogy is, de valahogy sikerül majd hazajutnom és újra fogom látni családom megmaradt tagjait.