- Ne maradj le, és ne nyúlj semmihez!- megragadom a nálam öt-hat évvel fiatalabb fiú felkarját, és elrántom egy gyümölcsárus pultjától. Mindig azt hittem, türelmes leszek az apródjaimmal, ha egyszer lesznek, de most, hogy megvan az első, már egyáltalán nem látom ezt olyan könnyű feladatnak. A fiú feladata nagyjából annyi lenne, hogy jön utánam, és hozza, amit megveszek, de eléggé megnehezíti a vásárlást. Ha bármit megfog, azt könnyen értékelhetik lopási kísérletnek, még ha velem is van, nekem pedig semmi kedvem az aranyköpenyesekkel vitatkozni.
Ha nem lenne az unokatestvérem, elképzelhető, hogy lóra dobnám, és küldeném is vissza Zordfokra, hogy találjanak neki mást, de nem fogom megszegni a Harald nagybátyámnak adott szavamat. Kevés olyan lovag van, aki eltűr apródnak egy ennyire szófogadatlan fiút. Gyakorlatilag én vagyok az egyetlen ember, aki mellett Marwel Swyftből lovag lehet. Igaz, talán jó lovag, a bácsikám azt írta, ő is ilyen volt apródként.
- Darron, este szeretnék elmenni...
- Ser Darron, és este aludni fogsz.- megértem persze, hogy Királyvár felkelti az érdeklődését valakinek, aki gyakorlatilag a vadonban nőtt fel. Én is hasonlóan éreztem, amikor először jártam itt, még úgy is, hogy minden tele volt hallottakkal, és még mindig égtek a zöldes lángok a Feketevízen. Még most is lenyűgöznek a város méretei. Bedobom a becsomagolt halat az egyik kosarába. - Rendben, akkor ezt vidd el a konyhára, és csináltass kétszemélyes vacsorát a szakáccsal! Ha kész, akkor teríts meg az erkélyen, azután mára végeztél. És ne kerülj bajba!
A kardgombra teszem a kezem, és figyelem, ahogy eltűnik, nemsokára elnyeli a tömeg. Egy kicsit azért aggódok, tele van minden tolvajjal, és tényleg nem kell manapság sok hozzá, hogy az embert felakasszák, de én nem az apja vagyok. Ha valaki nem képes túlélni egy bevásárlást, akkor úgysem húzná sokáig apródként. Legfeljebb néhány hónap, és Lord Tywin biztosan kilovagol pontot tenni a Stark lázadásra, és felszámolni, ami maradt Stannis Baratheon seregeiből.
Ráérősen sétálok tovább, egészen az egyik virágárusnőig. Soha nem voltam oda különösebben a virágokért, de az ismert világ talán minden tájáról idehordott, különböző színű és illatú virágok azért néhány másodpercre megbabonáznak. Még a város bűzét is elnyomják. Egy kedves, udvarias mosolyt villantok az idős virágárusnőre, miközben megigazgatom a páncélomat.
- Kellemes napot! Mondja, milyen virágot javasolna egy vacsorameghíváshoz? Egy égikerti nemes hölgynek lesz.- egy kicsit sokat beszél, és egy kicsit szeplős, de ettől eltekintve Susan Crane ideális feleség jelöltnek tűnik. A családja mellékágából való, de nincs élő testvére, úgyhogy az övé lesz a családja vagyona. A saját örökségemmel együtt abból már futná egy kisebb erődre Zordfok közelében. Persze, azért remélem, hogy nem kell építtetnem semmit, bőven lesz az olyan családokból, akiket Joffrey király megfoszt a vagyonuktól. Szívesen elfogadnék egy kisebb kastélyt Viharvégen.
Kezdőlap
Tárgy: Vásártér 
