Magabiztosan ülök a lovon, ahogy elhagyjuk Királyvárat. Cercei ugyan tiltakozott ellene, de ha a király valamit szeretne, akkor nincs olyan ember, aki meggátolná benne. Okosabb, ha senki sem tesz a kedve ellen. Ez mindenki számára világos, aki hallott Ned Stark lefejezéséről.
Hogy félek-e Joffreytól? Nem mondanám. Ha valaki elhiteti vele, hogy valóban olyan fennséges király, akinek a nyomába sem lehet érni, azzal nem csak a kedvére tesz, hanem közel kerül hozzá. Olyan akár egy gyermek, aki egész életében az apja gorombaságának árnyékában élt, s most hatalmat adtak a kezébe. Arra azonban senki sem készítette fel, hogy ez egy kétélű fegyver. Ha nyíltan te uralkodsz, erőszakkal és vérrel, akkor sokan akarják a vesztedet okozni. Az éhezőnek mindegy, milyen családból származol, vagy honnan jöttél - ameddig korog a gyomra, bármikor leszúrhat néhány aranysárkányért.
A Lannisterek azt gondolják, hogy az aranyuk mindent megold. Kaszter-hegy bányái sem végtelenek, s ha nincs élelem, akkor mindegy mennyi sárkányod van - a gyomrokat az nem fogja megtölteni. Épp ezért volt ez a szövetség olyan hasznos mind a két háznak. Égikert ellátja a birodalmat élelemmel, s a családom végre kiemelkedik a többi közül.
A vadászatot mindig is unalmas sportnak tartottam, de a világért sem hagytam volna ki, hogy a királlyal tartsak. Tucatnyi katona kísért el minket az úton. Az erdő csendes, alig néhány nesz. A madarak is csak félénken énekelnek, mintha éreznék a veszélyt.
Az érzéseim nem ülnek ki az arcomra. Elég korán megtanították már, hogyan leplezzem a gondolataimat, hogyan éljem túl egy olyan helyen, mint Királyvár.
- És ma mire fog vadászni, Felség? - kérdezem Joffreytól, ahogy beérem a lovammal.
Kezdőlap
Tárgy: Királyerdő 
